A hírlevélküldés és a marketing egyik legfontosabb feladata, hogy mérni tudjuk a hatékonyságot. A levél hatékonysága nagyban függ a tárgymezőbe írt szövegtől. Ha rossz a címsor vagy a tárgy, akkor az olvasók el sem jutnak a levél elolvasásához, így a levelek “felbontatlanul” a kukában kötnek ki.
Nem hiszed? A kutatocentrum.hu friss felméréséből markánsan kiderül a különbség:
A felmérés eredményeiből pontosan látszik, hogyan érheted el a címzettek 88%(!)-át egy jól eltalált tárgysorral, és hogyan veszítheted el ugyanezen címzettek 70%(!)-át egy kevésbé sikeres tárgysorral!
A tárgy vagy cím feladata, hogy felkeltse az érdeklődést, kíváncsiságot váltson ki és eladja a levél elolvasását!
De honnan tudhatod, hogy hányan nyitják meg a leveleidet?
A Hírlevélmanagerben ez is mérhető!
A hirlevelmanagerben a levelek írásának admin felületén be lehet kattintani, hogy a program a kimenő hírlevelekbe helyezzen el egy megnyitás figyelőt.
A megnyitásfigyelés pontosságáról:
A hirlevelmanager minden levélbe beleteszi ezt a “kódot”, de sok levélkezelő program ezt vagy “alapból” tiltja, vagy ki lehet kapcsolni. Ilyen az igen gyakran használt gmail.com és a microsoft outlook is. Az olyan címzettek, amelyek ilyen levelezőprogramot használnak nem küldenek vissza kiértékelhető információt a hirlevelmanagernek. Emiatt a levél megnyitási statisztikát fenntartással kell kezelni.
A spam szűrők kifejezetten figyelik az ilyen ellenőrző “kódokat”, mert tudják, hogy ilyenre legfőképp marketing célból van szükség. Ezzel tehát lényegesen ronthatjuk a levelek címzetthez történő eljutását. Ez a megnyitásfigyelés pontosságát tovább rontja.
A levelek megnyitásának arányáról a levelek listájában szerezhetünk információt. A levél tárgy mezeje mellett szögletes zárójelben két szám található. Az első a megnyitások számát, a második a kiküldött levelek számát jelenti. Ha a számok pirossal vannak írva, annyit jelent, hogy a levélbe nem tettünk megnyitásfigyelőt.
Ha már odáig eljutottunk, hogy a levelet megnyitotta az olvasó, akkor jön a következő kérdés: egyáltalán kattint-e? Erre a legpontosabb módszer, ha a levélbe írt linkeket ellenőrzött linkekké alakíttatjuk a hirlevelmanagerrel. Ez szintén a levél írása közben az admin felületen jelölhető meg.
A kattintás figyelés pontosságáról:
A kattintás figyelés 100 %-ban megbízható módszer arra, hogy leellenőrizzük hányan kattintottak. Viszont ez szintén egy olyan módszer, amire a spam-szűrők külön figyelnek. Ha több ilyen link is van a levélben, akkor sokkal könnyebben spam-nek minősítik a szűrők.
Célszerű megoldás, bár nem annyira informatív, ha inkább a levelekben olyan egyedi oldalra hivatkozik, amit aztán a honlapon (például google analytics-szel ) mér.
Ha tetszett Lájkold, oszd meg Facebookon, Twitteren, Google-ben, vagy küldd el emailben az ismerőseidnek! Szólj is hozzá, kiváncsi vagyok a véleményedre!
Akkor ezek szerint van két remek funkciója a levélküldőnek, csak éppen nem érdemes használni. Nem lehet valami megállapodást kötni a szolgáltatókkal, hogy ha innen jön levél azt ne kezelje spamként?
Kedves Sándor,
érdemes és kell is használni! A kettő közül a kattintásfigyelés ad megbízható, pontos adatokat. Ha egy levél spam-ként végzi, azt általában nem a kattintás figyelt link okozza, hanem számos egyéb összetevő.
Egy trükk arra, hogy hogyan javíts a megnyitás figyelő pontosságán.
Mivel a megnyitás figyelő egy láthatatlan távoli kép, ezért célszerű a leveledet úgy készíteni, hogy abban legyen egy távoli kép, ami fontos információt tartalmaz. Például kuponkód, a vicc poénja stb.
Hívd fel az olvasó figyelmét, hogyha nem engedélyezi a képeket, akkor nem láthatja ezt.
Erre a “valóban érdeklődő” olvasó engedélyezni fogja a képek megjelenését, ezzel letölti a megnyitás figyelőt is. Máris pontos az eredmény: aki pedig ezt nem teszi meg, az valószínűleg nem is érdeklődik a termék iránt.
(megjegyzem: lehet szűrést csinálni és csak azoknak az ügyfeleknek kiküldeni egy-egy levelet, akik megfelelő számban kattintottak a levélben levő linkre, vagy nyitottak meg levelet.)